Tegnap volt az Artmozik éjszakája, ami egy nagyszerű rendezvény, budapesti filmrajongóknak pedig erősen ajánlott program.

Nagy energiával vágtunk neki az éjszakai mozimaratonnak, azt terveztük, végigülünk legalább 4-5 filmet és benézünk minden résztvevő művészmoziba. Mondanom sem kell, a szervezet máshogy tervezett: általában 10-kor ágyban vagyunk és az esti rutinunknak még hétvégén sem része a városban sétálás. Végül három film után kielégítőnek találtuk a programot és inkább hazamentünk.

Az este első filmje az Ernelláék Farkaséknál volt, a Kino Café moziban 18.10-kor. Bár a Nagyteremben néztük a filmet, a vászon és a nézőtér is kisebb volt mint amire számítottam, de legalább tömeg sem volt. 

Ez a film volt (nekem) a legjobb választás ebből a programból, már a megjelenése óta meg szerettem volna nézni. Pontosan azt kaptam, amire számítottam:egy jól megírt, okosan összerakott kamaradrámát, amiben ismerős karakterek ismerős párbeszédeken keresztül fejtik fel két család életét. 10/8

A második választásunk a Kafarnaum lett volna, ami Irán jelöltje volt a 2018-as Oscar 'Legjobb külföldi film' kategóriájában. A Puskinba kis késéssel érkeztünk, így nem fértünk be a terembe, más film után kellett néznünk. A Művész moziban még nem jártunk, és volt néhány izgalmas film az este 8 utáni sávban, hát megnéztük azt a helyszínt is és ha már ott voltunk, beültünk egy akkor kezdődő filmre. 

Ez volt a Csillag születik, de mi azt hittük, a Csillagok határánt fogjuk megnézni, szóval egy kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy az új sci-fi thriller helyett egy zenés romantikus filmet valasztottunk. Talán ezért is okozott csalódást ez a nagy népszerűségnek örvendő film nekem, én túl sablonosnak és unalmasnak találtam a sztorit, a zenék nem ejtettek rabul és bár meglepően jónak találtam Lady Gaga színészi játékát, sem az ő, sem Beadley Cooper karakterének nem adott mélységet az elnagyolt forgatókönyv. A film elején szereplő travi előadókat értékeltem, ez is benne van a 10/2 pontszámban. 

Az est utolsó programpontja a Rossz versek volt, ami a Van valaminfurcsa és megmagyarázhatatlan után várakozással töltött el, és mint kiderült, rajtam kívül még több száz embert. Velük együtt álltunk sorba a Művész mozi teljes terjedelmében, míg elfoglalhattuk a helyünket. Azért ekkor már kellett egy kávé, és annak is örültem, hogy előrelátóak voltunk és csomagoltunk bébi répától kezdve vaníliás kólán át mogyorón át minden nasst, mert a teremőröket nem érdekelte, ki kit vitt be a vetítésre.

A Rossz versek egy múltidéző vígjáték, aminek története csak nyomokban van, inkább visszaemlékezésekből összeállított  felnövéstörténet ez. Reisz Gábor filmje egyrészt a főszereplő én-kereséséről szól másrészt Magyarország elmúlt 40 évéről, amolyan személyes történelemként. Ez papíron nagyon jól hangzik, de a gyakorlatban több benne a látványos elem mint a lélek és nem annyira egy "feelgood" vígjáték, mint egy fárasztó ötletbörze, ami túl hosszúra sikeredett. 10/6

Körülbelül 1.30 - 2.00-kor értünk haza, ami nyilván egy ereje teljében lévő mozirajongónak ciki lenne, tekintve, higy hajnali 6-ig tartottak a vetítések, de én ebből a kategóriából már kiöregedtem. Remélem, jövőre 4-re tornázom majd a megtekintett filmek számát.

Zárásként írok néhány jó tanácsot a jövőbeli önmagamnak az Artmizik éjszakájával kapcsolatban:

• Tervezés: tervezd meg, melyik filmeket hol akarod megnézni és ne tervezz túl! A kezdési időpont előtt 15-20 perccel érkezz a helyszínre, hogy ne érjen meglepetés 
• Helyszín: a Puskin moziban nagy tömegre lehet számítani, míg a Kinóban kényelmesen elfértünk, bár a vászon kicsi volt. Látványos filmet érdemes nagyobb moziban nézni.
• Kényelem: a 9-es busz tulajdonképpen ajtótól ajtóig visz, érinti a 3 pesti helyszín mindegyikét.
• + akármit be lehet vinni a vetítésekre, a közönség soraiban a viszkikólától kezdve a gyroson át minden volt, érdemes betárazni nasiból és vizből/üdítőből