A kihívás harmadik (vagy lehet, hogy ez már a negyedik volt?) hetében dupláztunk: két vígjátékot sikerült lekaparni a filmes plakátunkról. Mindkettőnknek ismerősek voltak ezek a filmek, a Hivatali patkányok inkább amolyan kultfilmként lett nagy, az Idétlen időkig pedig olyan klasszikus, amit az átlag magyar tévénéző évente többször is elkaphat valamelyik csatornán.

A Hivatali patkányok (Office space) 1999-ben készült, tele van a korszak jellegzetes dizájnelemeivel és a kései '90-es/kora 2000-es évek irodai melankóliájával, hiszen ez az időszak se nem izgalmas, se nem tragikus, mindenki elvan a kis fülkéjében a katódsugaras monitorjával és végzi a monoton, értelmetlen hivatali munkát. Azért a 2008-as válság és az idei év után sok ember örömmel dolgozna egy lelketlen irodában, nem úgy mint főszereplőink, akik lélekölőnek érzik a melót, amit csak tetéz a bunkó főnök, az idegesítő munkatárs és főleg az az érzés, hogy az idióta jelentésekkel és irodai lébecolással pazaroljuk azokat az éveinket, amikre később talán nosztalgiával tekinthetnénk. Na, a Hivatali patkányok ennél sokkal vidámabban dolgozza fel ezt a témát, csak én nem vagyok jó hangulatteremtésben... Az egyik ikonikus jelenetben a hivatali patkányok frusztrációjának az a  lassú, sose működő nyomtató lesz az áldozata, amit mindenki ismer, aki valaha dolgozott irodában: baseball (bézból?) ütővel verik alkatrészeire egy Beastie Boys videoklip jellegű jelenetben.

Szórakoztató, jópofa film, teli gegekkel és életszerűen abszurd karakterekkel, akikkel tényleg bármelyik irodában összefuthatsz.

Az én pontszámom: 10/8

Bence pontszáma: 10/8