★★★★
2020 januárjában mutatják be a magyar mozik a Jojo nyuszit, ami Taika Waititi hatodik nagyjátékfilmje. Ez az új-zélandi rendező az, aki a Thor: Ragnarökkel avanzsált igazi aranytojást tojó tyúkká Hollywood szemében, pedig még az előtt megcsinálta az évtized egyik legfelemelőbb, leggiccsmentesebb vígjátékát, a Vademberek hajszája címmel, aztán tévé sorozatot kreált a Hétköznapi vámpírokból, amit nemcsak rendezőként, színészként is jegyez. Én eleve nem vagyok oda a szuperhős filmekért, meg el is robogott mellettem ez a Batman-Thor-Avengers stb vonat, úgyhogy nagy szó, hogy a Thor: Ragnarököt megnéztem a rendező miatt. Sőt, élveztem!
Szóval a Jojo nyuszi a második világháború Németországában játszódik, egy kisfiú szemszögéből követjük az eseményeket. Jojo egy átlagos kisfiú, akit izgalomba hoz a háború, elhiszi amit a propagandában hall és legjobb barátjával egy Hitlerjugend-jellegű szervezet tagjaként kap kiképzést gránátdobálásból és hasonló szívmelengető dolgokból. Egy ilyen gránátdobálós eset folyományaként a bénácska, vézna Jojo megsérül és világossá válik, hogy nem veheti ki a részét tevékenyen (utánpótlásként) a háborúban. Képzeletbeli barátjával, Hitlerrel (akit Waititi alakít) konzultálva úgy dönt, "kutatást" fog végezni a zsidókról, hogy az anyaországot szolgálhassa. Meglepetésére talál a házuk padlásán egy remek segédet ehhez a projekthez: Jojo édesanyja egy zsidó kamaszlányt rejteget a nácik - és Jojo elől. Ettől a találkozástól megváltozik valami a kisfiú gondolkodásában, az édesanyja pedig tovább puhítja az egyenruhája mögé bújó, bizonytalan Jojo lassacskán lecseréli képzeletbeli barátját egy igazira.
A film összességében inkább vígjáték, mint tragédia, de persze a korszakhoz érzékenyen nyúltak a készítők. Ez nem azt jelenti, hogy ne csinálnának viccet a Gestapóból vagy épp a Hitlerjugendből, de az egész történet egy wes andersonos szűrőn keresztül mutatja, mi történik Jojo festői kisvárosával és barátaival. Ebből a kis rózsaszín ködből bújik elő a film második felében a szívfacsaró valóság, Németország elveszíti a háborút és bár a rejtegetett lány megmenekül, keserédes a befejezés.
A film világának bemutatása szerintem hosszabbra sikeredett a kelleténél, a viccek pedig leginkább Hitler karakterénél és a képi világban sikeredtek igazán ütősre. Sam Rockwellből jó lett volna többet látni, akárcsak Jojo legjobb barátjából - például Scarlett Johansson jelentéktelenebb jeleneteinek rovására. Nagy pozitívum, hogy a gyerek szereplők sosem idegesítőek, simán lehet velük azonosulni és hihető az alakításuk. A 2020-as évet érdemes ezzel kezdeni!
Magyar bemutató: 2020 január 23.